Az élet cukor . . . .

Már régen nem írtam a blogot, mert nem történt különösebb esemény velem kapcsolatban. Összesen talán annyi, hogy ismét járok angol órára, egy idős tanárnő tanítja, aki Amerikából jött haza 40 év után. Szóval jól tud angolul! Ez évben még tervezem, hogy leteszem én is a jogosítványt az autóra, ahogyan a többi kollégám is teszi. Dolgozok folyamatosan, még mindig Budaörsön. Nem tudom még, hogy meddig leszek még itt, persze jó lenne valamilyen szakmai munkát végezni, ha nem is az informatikában, de valahol máshol. Az igazság az, hogy változtak a munkahelyi viszonyok is. Ezen a héten új pozíciót kaptam, ami annyiból jobb, hogy számítógéppel dolgozhatok, tehát egy kicsit a szakmámban érezhetem magam, de sajnos ezt nem jó szívvel adták, hanem volt előzménye a dolognak. Készített egy közvélemény kutatást rólam a főnököm, néhány ember panaszkodott rám, ezért leváltottak, az én feladatomat egy másik ember végzi. Habár ezt csináltam közel két évig - anyagmozgatás - , most találták ki, hogy nem vagyok eléggé jó. De a srácnak sem megy felhőtlenül a dolog. Állítólag Ő is kevert már el telefonokat, szerdán pedig eltűnt egy doboz a kocsiról. Persze ez lehet a technikus hibája is, vagy valamelyik kollégáé is. Egyébként értelmes, jó fej emberről van szó. Ebből csak azt tudom leszűrni, hogy más embernél is fordulnak elő hibák, tudom, én sem voltam tökéletes, nekem is voltak hibáim, de valójában kezdtem bele fásulni az egészbe, már a végén nem érdekelt annyira a dolog. Bejártam, mert kell a folyamatos munkaviszony és a pénz is. Az új munka negatív következménye az lett, hogy a főnököm megtiltotta, hogy telefonhoz nyúljak, pedig telefonszervizben dolgozok! Ez rosszul esett, de bele kellett nyugodnom. Itt a telefonok és laptopok működése, javítása valósul meg, ezért sem teljesen értem, de legyen neki igaza.