Az élet cukor . . . .

Pénteken bolond ballagás volt. Én először nem akartam semmibe sem öltözni, mert úgyis röhögtek volna rajtam a gyerekek. De aztán amikor bementem a suliba, a lányok a fejükbe vették, hogy öltözzek be Én is, hiszen bolond ballagás van. De Én mondtam Nekik, hogy nem akarok semmibe sem beöltözni, jó leszek így is. A végén már mondtam, hogy jó, hát legyen, utolsó nap az általános iskolában. Azon a napon elmaradt az első óra a ballagás miatt. Belőlem szinte teljesen nőt formáltak! Már csak a fülbe való hiányzott Rólam. Feladtak Rám egy női ruhát, és kitömték azt egy ruhával. Így úgy látszott, mintha nagy mellem van. Ökörség volt az egész napunk. Bár azt mondták, hogy elvileg két óra alatt készen tudunk lenni a körbejárással, de mi ezt a gyakolatban megtettük egy óra alatt. Bár nem volt ott minden osztály, mivel kirándulni mentek. Szombaton ballagás volt, a családomból 10 fő volt ott. Kaptam egy csomó virágot, még most is itt hevernek a földön és az asztalon! Hamar megvolt az is, egy óra alatt az is lezajlottt az is. Elmondták a beszédet, el énekeltük a Himnuszt és a Szózatot és ennyi volt. Utána mentem a családdal az étterembe bulit csinálni, hogy eltelt ez a nyolc év, elballagtam az általános iskolából. Svédaztalos ebédben volt részünk, előre lefoglaltuk az asztalt, egy órával előbb értünk oda. Szüleim meglepetéssel készültek, amiről persze nem is tudtam, mert Én csak annyit mondtam Nekik, hogy elég lesz az étterem, az is benne lesz vagy 20-30 ezer Forintba. Ennek több, mint a dupláját kaptam. A család egyik fele pénzt adott, majd anyukámék egy Samsung érintőképernyős telefonnal leptek meg. Nagyon jól működik még eddig, remélem, sokáig kifog tartani. Még az érintőképernyőjét még szoknom kell, meg kell tanulnom kezelni. Szóval a tegnapi nap jól sikerült, remélem, több ilyenben lesz részünk, ha lehetséges.